A mai Apatin első lakói közül az ókori történelemből a szarmaták, kelták és gótok kultúráját említik. Apatint szlávok, németek, magyarok és törökök uralták, akik uralma alatt a város 140 évig állt. A templomközponttal és térrel rendelkező városközpont eredetileg a Duna közelében helyezkedett el, közvetlenül az egykori móló mellett, de a 18. századi katasztrofális árvizek idején "eltűnt", valamint a település fele, így új központ keletkezett északkeletre Apatin Sörgyár. Ha már a városunk leghíresebb márkájáról, a Pivaráról beszélünk, úgy gondoljuk, hogy mindannyian jól ismeritek az 1756 -os évet, amelyet oly sokszor olvastatok a Jelen piva címkén. Ebben az évben alapították az Apatin Sörgyárat, amely ma Szerbia határain kívül is ismert.

Apatin község a Vajdaság területén, a nyugati részen, azaz Nyugat -Backa területén található. Rendkívül kedvező földrajzi helyzet, közvetlenül a nagy nemzetközi Duna bal partja mentén elhelyezkedő / ún. "kék európai autópálya" /, az önkormányzat nagy potenciálját képviseli. E természetes, nyugati határ mellett Apatin község északon és északkeleten Zombor község területével, délen és délkeleten pedig Odzaci községgel határos. Apatin városán kívül, amely közigazgatási, gazdasági, oktatási és kulturális központ, Apatin községben további 4 vidéki jellegű település található: Svilojevo, Kupusina, Prigrevica és Sonta.

Apatin község a zónához tartozik, amelyet mérsékelt kontinentális éghajlat jellemez, négy évszakkal. Az átlagos levegő hőmérséklete minimum -1,80oC (január hónapban) és maximum 21,20oC között mozog júliusban (éves átlagban 10,80oC). A legalacsonyabb regisztrált hőmérséklet -25,60oC volt, míg a maximális hőmérséklet elérte a 40,20oC -ot.

APATINA RÖVID TÖRTÉNETE

A rendkívül kedvező földrajzi helyzet, a folyó közelsége és e terület természeti erőforrásai (termékeny föld, erdők a folyó mentén, rengeteg hal a mocsarakon és holtágakon és vadak az erdőkben) mindig is vonzották az embereket, hogy itt telepedjenek le, tehát még az őskorban is a szarmata kultúrák változnak, a kelták, a gótok és más népek.

Az első században, a római hódítások során a települést katonai árokká alakították erődítésekkel, és jelentős szerepet játszottak Pannonia tartomány védelmében. A 6. században a szlávok jöttek, és 896 -ban a magyarok ezen a területen alapították államukat, amelyben még mindig a szlávok alkották a lakosság többségét.

Apatint először írásos dokumentumok említik 1011 -ben, és a kalocsai egyházmegye apátságáról nevezték el. A 14. és 15. században ezen a területen feudális birtokok voltak, amelyek urai kastélyokat építettek, amelyek körül halászok, vadászok, csónakosok és molnárok telepedtek le. 1417 -ben Apatint Stefan Lazarević birtokaként említik. 1541 -ben török ​​uralom alá került, és teljes 140 évig volt alatta.

Az Arsenij Čarnojević alatti nagy migrációból származó menekültek egy része Apatinban, Zomborban és Prigrevicában telepedett le 1690 -ben. 1748 -ban német gyarmatosítók érkeztek Apatinba, és a szerb településeket erőszakkal kitelepítették, többnyire Staparba. A telepesek mindenhonnan érkeztek. A gyűjtőközpont Ulmban volt, és onnan a Duna szállította őket Apatinba, amely a vajdasági német terjeszkedés fő bázisa lett, különleges támogatást kapott a fejlesztésben. Nem messze a kikötőtől templomot építettek, és egy központot építettek egy térrel. Középületeket, iskolákat, halászállomásokat, kézműves műhelyeket és lakóépületeket emelnek. Az udvari kamra gyorsan felépített kereskedelmi létesítményeket: 1756 -ban egy sörfőzdét és egy pékséget, 1764 -ben pedig Bácska egyik legnagyobb textilműhelyét. 1760 -ban Apatint városnak és különleges kereskedelmi státusszal rendelkező állandó kereskedelmi posztnak nyilvánították.

A 18. század végén katasztrofális árvíz hatolt a régi központba, minden épületével megsemmisítette, és magával vitte a település felét. Az új központot a Sörgyártól északkeletre alakították ki, amely megalapozta a város alakját, amelyet nagyrészt a mai napig megőriztek. A 18. és a 19. század első felében Apatin erős gazdasági fellendülést tapasztalt, elsősorban a kézművességnek, a kereskedelemnek és a hajógyártásnak köszönhetően. Már 1869 -ben bankokat és takarékpénztárakat hoztak létre, amelyek megnyitották az ajtót a felgyorsult ipari fejlődés előtt. Számos téglagyár (36) gyártott téglát és cserepet, és sok bécsi és legtöbb pesti épületet építettek és borítottak velük. 1912 -ben Apatint vasúttal kötötték össze Zomborral és Sontával. 1920 -ban alapítottak egy hajógyárat, amelyet nemrégiben korszerűsítettek, és az egyetlen a Duna mentén, amely speciális lifttel van felszerelve a hajók gyors kikötőbe szállítására.

Jugoszlávia kapitulációja után 1941 -ben Apatin Horthy Magyarországának része lett. A batini csata során a front egészen Apatinig és Bogojevóig húzódott, maga a város pedig igazi háborús bázissá vált. A partizán egységek 1944. október 24 -én felszabadították Apatint. évek.

A gyarmatosítás terve szerint 1945 novemberében az első veterán családok Likából megérkeztek Apatinba, és megváltoztatták a város nemzeti összetételét. 1953 -ig összesen 1061 családot telepítettek 6258 taggal.

(Szövegek innen: 025info.rs és szappanos.rs)

További információkért keresse fel a következő oldalt:
Apatin község hivatalos weboldala
025info webportál
Apatin Turisztikai Szervezetének webhelye